A szabadságharc népzenei emlékei

Tari Lujza

Huszár gyerek, huszár gyerek szereti a táncot

Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén - olajfestmény, 1859 A szabadságharc emléke 1848 után sem halványult el a nép zenei emlékezetében. Egy-egy helyi esemény emlékét őrző dalok éppúgy megmaradtak, mint az egész magyarságot érintő kérdésekkel kapcsolatosak. Kossuth és más személyiségek, ismert szabadsághősök váltak részévé így a népzenének. Dudaszóra és cigányzenére mulató kecskemétiek a Magyarország és Erdély képekben albumból, 1853

A frissen keletkezett dalok mellett a régi dallamok is megújhodtak az új szövegekkel. Ezt példázzák az előző dalhoz hasonló, Kossuth visszavárásáról, Gábor Áronról és másokról szóló, az emlékezet ébrentartását szolgáló népdalok. S így lett 48-as népdallá az annál jóval korábbi Huszár gyerek... dallamunk, mely Lajtha László 1929-es szentgáli (Veszprém m.) gyűjtése nyomán terjedt el. A fonográfra rögzített népdal teljes szövegéből csak az első három versszak vált általánosan ismertté, pedig az előadó még három másikat énekelt. A Kossuth verbunkja című dal szövegét a helyszínen jegyezte le a gyűjtő.

Spanyolozott mángorló, táncoló párok zenészekkel, 1868A fonográfra viszont az a szöveg került, mely a 18. századi műköltészet emlékét őrzi népzenénkben: Fülemile kis madár mire vetemedtél / Mikor a zöld erdőben szemet szedegettél. Az előadó az ének után levélsípon is eljátszotta a dalt. Az egykori hajdútáncok emlékét és a Rákóczi-hagyományt egyaránt őrző Huszár gyerek... feszes ritmusából, ma ismert katonás szövegéből bizakodás, erő - napjainkban pedig egyúttal - a szabadságharc sikeres időszakainak emléke csendül ki. Nem véletlenül vált egyik kedvelt 48-as dalunkká, dalosok ajkán csakúgy, mint a hangszerjátékosok körében. 

TLKO121

Kossuth verbunkja

1.  Huszár gyerek, huszár gyerek szereti a táncot,
     Az oldalán, az oldalán csörgeti a kardot.
     Ha csörgeti, had csörgesse, pengjen sarkantyúja,
     Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója.

2.  Falu végin, falu végin szépen muzsikálnak,
     Oda hívnak engem is magyar katonának.
     Be is állok a verbunkba magyar katonának,
     Elmegyek pajtásimmal jó lovas huszárnak.

3.  Szép a huszár, szép a huszár, felül a lovára,
     Aranyos mente hátára, kard az oldalára.
     Virágcsokor a csákóján, úgy megy a csatába,
     Ne sírj rózsám, megtérek a szabad hazába!

A fonográffelvételen ugyane dallamra:

a) szöveggel

1.  Fülemile kis madárka, mire vetemedtél
     Mikor a zöld erdőben szëmet szedegettél?
     Tőrbe estek bús lábaim, oda szabadságim,
     Kötve vannak szárnyaim, vége vígasságim. 

2.  Eledelem jó ízű, jól el van készítve,
     Az italom gyöngyharmat, cukorral vegyítve.
     Mégsem tetszik ez az élet, jut eszembe fészkem,
     Százezerszer jobban volt, míg szabadon éltem.

b) levélsípon

122. kotta

Huszár gyerek ... Verbunkos tárogató

123. kotta

1. m Magyarok vagyunk, nincs szabadságunk,
        Mert a szerencse gyászt hozott ránk.
        Sëbaj, sëbaj, éljën a nemzet, éljën a hon!

2.   Majd letörjük szarvát annak a nagy úrnak,
      Hogy në parancsoljon a magyarnak.
      Sëbaj, sëbaj, éljën a nemzet, éljën a hon!

3.   Francia, angol, és ëgy marok magyar
      Vérën szërezték hazájukat.
      Sëbaj, sëbaj, éljën a nemzet, éljën a hon!